GYIK

A vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet a szakirányú oktatásba duális képzőhelyként tud becsatlakozni, ahol a szakmát tanulók valós vállalati körülmények között tudják elsajátítani a szakmai ismereteket. Ez kölcsönösen jó lehetőség, amely a vállalat hosszú távú humánstratégiai céljaihoz is igazodhat, lehetőséget teremtve a munkaerő-utánpótlásnak, a tehetséggondozásnak, a karriermenedzsmentnek. Másik előnye, hogy biztosíthatja a szakmatanulást akár saját munkavállalói részére (ezzel növelve a motivációt, az elkötelezettséget), akár más foglalkoztató alkalmazottai számára is.

További előny, hogy a duális képzőhely – a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak után - adókedvezményt is érvényesíthet.

Igen, amennyiben igénybe kívánja venni az adókedvezményeket.

A szakképző intézményben teljesített ágazati alapoktatást és ágazati alapvizsgát követően kerül sor a szakirányú oktatásra. Ennek célja, hogy a szakmát tanuló számára elsősorban vállalati környezetben biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására és felkészítse a szakmai vizsgára.

A szakirányú oktatás az alábbi három szereplő együttműködése alapján valósul meg:

• szakképző intézmény

• duális képzőhely

• tanuló / képzésben részt vevő személy

Amennyiben a szakirányú oktatás duális képzőhelyen nem tud megvalósulni, úgy a szakmát tanuló azt a szakképző intézményben teljesíti.

A duális képzőhelyek nyilvántartásába gazdálkodó szervezet (ideértve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőt is) vagy képzőközpont kérheti a felvételét, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel:

• a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,

• a személyi feltételekhez köthetően a meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,

• az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végez, és az ahhoz szükséges eszközökkel és felszereléssel rendelkezik,

• meghatározott minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek (KAMSZER) megfelel.

A nyilvántartásba vételhez kapcsolódó kérelmet a vállalkozás szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamarához kell benyújtani.

A közreműködő a szakirányú oktatásban résztvevő olyan gazdálkodó vagy egyéb szervezet, amely rendelkezik a szakirányú oktatás képzési programjában, illetve az oktatott szakmához kapcsolódó képzési és kimeneti követelményben (KKK) meghatározott azon feltételekkel, amelyekkel a duális képzőhely szakirányú oktatási tevékenységét kiegészíti legalább egy tananyagegység leoktatásával, és ezáltal lehetővé teszi a szakirányú oktatás teljeskörű megvalósítását. A duális képzőhely és a közreműködő együttműködés (pl.: szerződés, megállapodás) alapján vesznek részt a szakirányú oktatásban a szakképzéshez kapcsolódó jogszabályokban előírt feltételek szerint.

Közreműködő lehet duális képzőhely, nem duális képzőhely, illetve szakképző intézmény is, azonban szakirányú oktatást kizárólagosan nem láthat el.

A duális képzőhely az igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

A szakirányú oktatás – duális képzőhely által – megvalósulhat a duális képzőhely által működtetett tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása mellett.

A duális képzőhely által működtetett tanműhely személyi feltételei:

• tanműhelyvezető (ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),

• gyakorlati oktató,

• termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozó (ez a feladat a duális képzőhely technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető).

Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha

• a munkahely felszereltsége,

• a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint

• az oktatási időtartamát kitöltő munka

lehetővé teszi a szakmai vizsgára való felkészülést. Továbbá a munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.

A a szakirányú oktatás figyelemmel kísérése érdekében felelős személyt kell megbíznia, amennyiben több, szakmát tanuló szakirányú oktatását szervezik.

A duális képzőhely oktatója az lehet, aki

• cselekvőképes,

• nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

• a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és

• kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik [mentesülés az Szkr. 242. § (2) bekezdés alapján].

A duális képzőhelynek biztosítania kell a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételeit, valamint az általa vállalt szakmához szükséges eszközzel és felszereléssel is rendelkeznie kell.

Az egyes szakmákra vonatkozó, a szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket a képzési és kimeneti követelmények (KKK) tartalmazzák.

A kamarai minőségi szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek való megfelelés olyan alapfeltétel, amely a duális képzőhely nyilvántartásba vételéhez szükséges. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott szempontrendszer egy olyan szakmai ajánlás, amelynek segítségével vállalatmérettől és ágazattól függetlenül ki lehet alakítani a duális képzőhely saját minőségirányítási rendszerét. A kidolgozáshoz szükség esetén további segítséget nyújtanak a kamarai duális képzési tanácsadók.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 82. § (1) d) pontja előírja, hogy olyan szervezet vehető fel a duális képzőhelyek nyilvántartásába, amely minőségirányítási rendszert működtet, amely lehet:

• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszer, amely tulajdonképpen a szakképző intézményeknek számára előírt szempontok szerint épül fel, vagy

• megfelelhet a kamara által kidolgozott minőségi szempontrendszer szerinti minőségi követelményeknek.

A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot a szakképző intézmény a duális képzőhellyel közösen alakítja ki úgy, hogy az tartalmazza:

• szakmánként a megtanítandó és elsajátítandó tananyagelemeket,

• azok oktatásának a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti megosztását,

• a teljesítményellenőrzés, a közös értékelés és minősítés szempontjait,

• a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett egybefüggő felkészítés rendjét.

Szakképzési munkabérre jogosult, amelyet tanulói jogviszonyban havi bruttó 100 és 168 ezer Ft között kell megállapítani, felnőttképzési jogviszonyban ennek az arányos része jár (a heti munkaidő arányában).

A szakképzési munkaszerződés alapján a szakmát tanulónak munkabér jár, ezen felül egyéb juttatások. A kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát az Szkr. határozza meg, értéke a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez (2024-ben is 1.200.000 Ft), annak egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a (ez 2024-ben is a 100 és 168 ezer Ft közötti összeget jelenti).

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak. Az arányosítástól a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, de a szakképzési munkabér havi mértéke ekkor is legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

A szakmát tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria).

Kizárólag felnőttképzési jogviszony esetén.

A szakképzési munkabér tanulói jogviszony esetében nem arányosítható a heti munkaidővel, mindenképp az Szkr. szerinti - havi 100 és 168 ezer Ft közötti - munkabért kell a tanuló részére megállapítani.

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.

Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).

Külön kell megállapítani a munkabérét az eredeti jogviszonyában és a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyában.

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér (teljes munkaidő esetén 100 és 168 ezer Ft közötti összeg) és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.

Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

Az eredeti munkaviszony alapján járó munkabér tekintetében a felek – a jogszabályok betartása mellett – szabadon állapodhatnak meg.

Nem. 2024. január 1-jétől kizárólag duális képzőhelyek, külön megkötött szakképzési munkaszerződés alapján jogosultak bármilyen adókedvezmény elszámolni a szakirányú oktatásra tekintettel (A 2023. július 1. és december 31. közötti átmeneti időszakban kivétel csak a saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő szakirányú oktatása. Ha a szakképzési munkaszerződést 2023. július 1-jét megelőzően kötötték, a szakirányú oktatás legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható a korábbi szabályok szerint.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye az alábbi képzési típusok esetén vehető igénybe:

Az új szakképzési rendszerben

• Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó, Szakmajegyzék szerinti szakma megszerzésére irányuló szakirányú, szakképzési munkaszerződés alapján folyó oktatás esetén.

• Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott, illetve szakiskolában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/A. § (3) bekezdése szerinti, szakképzési munkaszerződés alapján folyó képzés esetén.

• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint, hallgatói munkaszerződés alapján folyó duális képzés esetén.

• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti gyakorlatigényes alapképzési szakon, hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzés esetén.

Nem, szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is köthető, korhatár nélkül.

Szakképzési munkaszerződést a Szakmajegyzék szerinti szakmát – tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban – tanuló köthet a duális képzőhellyel, amely alapján közöttük munkaviszony jön létre.

Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. Ezt követően a szakmát tanuló már csak felnőttképzési jogviszonyban vehet részt a szakmai oktatásban.

Igen, ha a munkáltató szerepel a duális képzőhelyek nyilvántartásában. Saját dolgozó képzésére többféle megoldás van.

A foglalkoztató (munkáltató) a saját munkavállaló szakirányú oktatását 2023. július 1-jétől kétféle módon teljesítheti:

• vagy a meglévő munkaszerződés mellett szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával,

• vagy saját munkavállaló meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítja úgy, hogy abban szerepelnek a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételek.

Ha a duális képzőhely külön szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával, úgy jogosulttá válik szocho-kedvezmény igénybevételére.

A módosított munkaszerződés (kinevezés) nem minősül szakképzési munkaszerződésnek, így arra adókedvezmény sem igényelhető. Ha a munkáltató a szakirányú oktatást külön szakképzési munkaszerződés kötése nélkül kívánja megoldani, nem kell szerepelnie a duális képzőhelyek nyilvántartásában.

Mindkét megoldásnak feltétele, hogy a törvényben nevesített alábbi követelmények egyszerre és együttesen (nem vagylagosan) teljesüljenek, azaz

• a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásra vonatkozóan felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezik egy szakképző intézménnyel,

• a munkáltató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához,

• a szakirányú oktatásra a foglalkoztatónál a képzési program alapján kerül sor.